Donauländer


A Duna 
a Szent Márton kápolnaja és Sulina között ...

A Duna két kis patakból ered.


A Breg patak a Szent Márton kápolnánál ered, 1078 méterrel a tengerszint felett Furtwangen közelében.


A Brigach patak 925 méterrel a tengerszint felett ered a Fekete-erdőben, St. Georgen közelében található Hirzbauernhofnál.



A Duna 2780-as kilométerénél Donaueschingentől keletre a Brigach és a Breg folyók egyesülésével létrejön a Duna.






Az egyik Duna-víznyelő a 2753,5-ös Duna-kilométernél található, Immendingen és Möhringen között.


Fridingen közelében a Bära folyó a Dunába ömlik, a Lochennél eredve. Két egyedi természeti jellegzetesség jellemzi a Bära völgyjét. A völgy a Lochennél elszakadt, és felső szakaszai teljesen erodálódtak. Az egykori felső szakasz területe ma a Neckar folyóba ömlik. Ezenkívül a Bära-völgy jelentős mészkő lelőhelyekkel büszkélkedhet.

Fridingen és Inzigkofen között fekszik az úgynevezett Duna völgyje híres lapát alakú sziklaalakzataival. A Duna felfelé szeli át a Sváb-Albát.

Beuronig a folyó az Irndorfer Hardt körül folyik, ahol kavicsot találtak, amely a graubündeni Disentis feletti Elő-Rajnában is megtalálható. A Gutach folyóhoz hasonlóan a Duna domborzata és így mellékfolyói is jelentősen megváltoztak a jégkorszak alatt.


Werenwag






 és Thiergarten érdemes megnézni.




A kisebb esés miatt a Duna veszített vízgyűjtő területéről, és vizet engedett át a Rajna és a Neckar folyóknak.


Sigmaringen kastély a Duna kilométernél 2670.


Ehingen a Duna partján: Volt Szentlélek Kórház



Ehingen a Duna partján: A Duna



Ulm: Ferde ház a Schwörgasseben


Ulm: A halászok negyede


Ulm a Duna a Duna kilométernél 2588: Minster és Metzgerturm

A Duna a Kehlheimnél 2414-es Duna-kilométertől hajózható.



A regensburgi Steinerne híd, a Duna 2385-ös kilométerénél, a Duna felett



Passau, a három folyó városa a Duna 2225,2 kilométerénél: Duna, Inn és Ilz




Die Schlögener Schlinge (Oberösterreich) zwischen den Donaukilometern 2186,5 und 2180,5.




In der Umgebung von Melk bei Donaukilometer 2036 werden die variskische Gebirgsbildung durch das Waldviertel, einem Teil der böhmischen Masse, das Tertiär durch die Ostalpen und das Quartär durch die eiszeitlichen Formen vertreten. Die Schmelzwassermassen legten die Donau durch den Südausläufer des Waldviertels, dem Tor zu den Donauländern, nach rund 850 Flusskilometern unterhalb von Donaueschingen.




Östlich von Wien liegt die Hainburger Pforte zwischen Hundsheimer Berg, Schlossberg und Braunsberg nutzte die Donau wohl früher einmal.




Östlich von Wien liegt die Porta Hungarica zwischen dem Braunsberg in den Hainburger Bergen, dem einzigen österreichischen Karpatenteil, und dem Thebener Kogel in den Kleinen Karpaten.




Heute tritt die Donau tritt nach der Marchmündung an der Burgruine Theben bei Donaukilometer 1880,3 in das Pannonische Tiefland ein.



Die erste Stadt im Pannonischen Tiefland ist die slowakische Hauptstadt Bratislava bei Donaukilometer 1868,7. Im Bild der Burghof der Brezalauspurc (Preßburg, Pozsony, Prešporok), wie die Burg im großmährischen Reich hieß.




Östlich von Bratislava teilt sich die Donau in verschiedene Arme und bildet zwei Inseln. Das Große, zur Slowakei zugehöhrig, und das Kleine, ungarische Schütt. Im Bild das Kleine Schütt bei Mosonmagyarovár. Vorbei an Győr, Komárom und Esztergom erreicht sie das Donauknie und biegt nach Süden ab.



Kilátás a Gellért-hegyről a Citadellára, Budára és Pestre a Duna 1647-es kilométerénél.

Budapesttől a Duna dél felé halad. Nagyobb városok közé tartozik Dunaújváros és Baja. Vukovár Horvátországban fekszik. A Duna fokozatosan ismét kelet felé fordul. Szerbiában Újvidék, Belgrád (a Duna 1170-es kilométerénél) és Szmederevó található a Duna mentén. Újvidék és Belgrád között a Duna észak felé folyik, elhaladva a kis Fruška Gora hegység mellett. Pétervárad, Szmederevó és Galambóc vára (a Duna 1040-es kilométerénél) jelentős erődítmények.


A Kárpátokat a Bánság és a Szerb Érchegység kettévágja. Ezt a szorost Vaskapunak nevezik (nem összetévesztendő az esztergomi vaskapuval vagy a bánáti vaskapuval). Dobreta-Turnu Severin közelében a Duna ismét kilép a Kárpátokból.

Van ott egy jelentős gát, amely megemelte a Vaskapu vízszintjét. Kelet felé folyva a Duna alkotja Bulgária és Románia határát is. Ezen a szakaszon csak két híd ível át a Dunán: egy Vidin közelében, a Duna 795,3-as kilométerénél, és egy Ruse közelében.

Călărași közelében a Duna mindkét parton folyik Románián belül. Észak felé fordul, megkerülve a Dobrudzsa régiót. Ott fekszik két iparváros, Brăila és Galați.

A Duna ezután ismét kelet felé fordul, Giurgiuleștinél 600 méter hosszan érinti Moldovát, és továbbra is határfolyó Románia és Ukrajna között, amíg a Duna deltájaba nem torkollik.


A Duna deltája három ágát a következőképpen nevezik:
Chilia-ág
Sulina-ág
Szent György-ág

A Duna Sulinánál, a 0. kilométernél éri el a Fekete-tengert.
A Duna európai jelentőségű folyórendszer.

<  ∧  >